Kezdő virtuáltunerek által gyakran elkövetett hiba az úgymond "2D" beömlő, felni, bármi.

"2D" lehet, ha a fény-árnyék hatások nem keltenek térérzetet, vagy a tuner térlátása nem fejlődött még azon szintre, hogy a meglévő térben, megfelelő arányrendszerrel dolgozzon tovább. A tökéletes térbeliség megalkotása hihetetlenül bonyolult feladat, pláne fotóminőségben. Bárminemű térábrázolás alapja, a komplex formák egyszerűsítése.

Minden összetett alakzat, leegyszerűsíthető több egyszerűbb formára. Egy modern sedan bármilyen ívekből építkezik, bármennyire is kupénak akar látszani, felépítése végtelenségig egyszerűsíthető három alaphasábra. Ugyanezen elv alapján könnyen felépíthetünk bármit alapformákból. Így az aránytévedés minimalizálható. Ha betartjuk a rajz ezen szabályait , a rendszer minden apró részlete tökéletesen helyére kerül. Könnyebben kidolgozhatóvá válnak a részletmegoldások, hisz minden arányos, már csak a fényeket és az árnyákokat kell megfelelő igényességgel kezelni és a felületek élővé válhatnak.

Ha erre képtelen a fotómágus, kritikusai fejét veszik két betűvel, élből jön a "2D". De a fenti három kép ezentúl örök védelem a VT-vesztesnek, simán visszavághat: ez csak egy matrica, pont mint az autóskártyablogon azon a Mitsu-n, de én legalább nem a benzintank-ajtóra raktam a felét! :D LOL.