A Comói-tó déli sarkában fekvő Cernobbióban 1929 óta évente megrendezett Concorso d'Eleganza Villa d'Este erősen bakancslistás rendezvény minden autórajongónak. Ezen a szépségversenyen eleve csak olyan autókat engednek indulni a rendezők, amelyek nagy része máshol verné a teljes mezőnyt, és előfordulhat az is, hogy a látogató legyintve sétál el egy Miura SV mellett, mert szinte minden más autó különlegesebb nála. De minimum ritkább, vagy kifejezetten egyedi darab.
A környék is tele van épített és természeti látnivalókkal, könnyű rávenni a családot egy kirándulásra. Május utolsó hétvégéjén még tömeg sincs. A Budapesttől 1000 km körüli távolság autóval még kényelmesen levezethezető egy nap alatt, de Milánóba fapadossal is eljuthatunk, onnan pedig busz vagy vonat visz Comóba. Két dátumot, helyszínt és árszínvonalat kell megjegyezni: szombaton a Villa d'Estében mutatják be az autókat, de oda bejutni csak euróezrekért lehet, vasárnap viszont mindent áthoznak a Villa Erba sokkal nagyobb parkjába, ahova tízegynéhány euróért bárki bemehet. Érdemes neten megvenni a jegyet, nem csak olcsóbb, de a sor is kisebb az online kapunál.
A képaláírások forrása a versenyre nevezett autók esetén főként az információs táblák fordítása, ne érjen meglepetésként, ha máshol szinte szó szerint ugyanezeket olvasod.
80 kép a hajtás után!
A nyugati part közepe táján fekvő Tremezzóban egy restaurátor cég szokta kipakolni a kollekcióját a Grand Hotel elé. Az elmúlt két évben legalábbis itt voltak. Szombat késő délután, kora este felé kell arra járni.
Carspotterek az utakon is rengeteg érdekességet láthatnak, hadd mutassak egy Maserati Merakot,a V8-as, kétüléses Bora 2+2 üléses V6-os testvérét...
...és egy Ford Mustang Mach 1-et, amit sárgában láthattunk a Balatonfüredi Concours d'Elegance-on is.
Akik letették a nagyobb zsetont a szombati Villa d'Este programjára, este ebben a kastélyban bulizhatnak Tremezzóban, a rendezvény egyik szponzora, az óragyártó A. Lange & Söhne partiján. Itt is szoktak lenni autók, idén két Mercedest, tavaly egy-egy öreg Ferrarit és Aston Martint láttunk.
Vasárnap nem szabad lemenni Cernobbióba autóval, mert csak dugóban ül az ember, és vadászhat a parkolóhelyekre. Azért felesleges lenne 1000 km-t utazni. Como szélén viszont van egy bevásárlóközpont, hagyjuk a kocsit annak a parkolójában, és sétáljunk kb. 1 km-t a Villa Erbáig. Közben bepillanthatunk a vendégparkolóba is. Az idei felhozatal átlagos volt, a pár kortárs Ferrari, Maserati, Aston Martin és Porsche mellett csak ezt a '80-as évekbeli Aston Martin V8 Vantage-ot láttuk. Tavalyelőtt állt itt egy millió dolláros Lagonda Taraf is.
A nap végére érkezett egy Lamborghini Huracán Performante is.
Már délelőtt nagy a tömeg, érdemes cikk-cakkban haladni, mindig oda menni, ahol kevesebb az ember. Mi a főszponzor idei tanulmányát, a BMW Concept M8 Gran Coupe-t jártuk először körbe. Idén kivételesen nem mutattak be újdonságot, ezt az autót már láttuk a Genfi szalonon.
A BMW több okból is ünnepel 2018-ban. Az egyik a "Neuen Klasse" kupé, az E9-es gyári kódú 2800 CS bemutatásának 50. évfordulója. Egy ilyen modell mellé három 3.0 CSL-t is kiállítottak, köztük ezt a Batmobile-t is. Azon nagyvonalúan átlép a BMW, hogy az első "Neuen Klasse" kupé a 2000 C volt, azt pedig három évvel korábban már bemutatták, az E9 pedig ennek a faceliftje. Mutatom.
A másik születésnapos a negyvenéves M1 volt. Hol láthat még ebből kettőt egymás mellett az ember? M1-találkozón?
A 2018-as rendezvény mottója "Hollywood on the Lake". Ehhez kapcsolódott a BMW másik kiállítása, ahol főleg James Bond és Mission: Impossible filmekből ismerős járműveket láthattunk. Ezzel a hármassal az MI: Titkos nemzet tolatós üldözéses jeleneteit vették fel.
Ez a motor pedig megmagyarázza, miért volt olyan boszorkányosan ügyes Tom Cruise "két" keréken.
Nem maradhatott ki a konszerntárs Mini sem: Mr. Bean autóját láthatjuk. Vagy egy replikát. Nem olvastam el a tábláját, bocs. A háttérben a kép az Olasz melóban szerepelt állítólag.
WHEN SEX WAS SAFE AND RACING WAS DANGEROUS - FORMULA ONE!
Ideje rátérni a lényegre! Nyolc kategóriában indultak a versenyzők, a H-osztályba a Formula 1-es autókat sorolták. A kategória mottója: "Amikor a szex biztonságos, az autóversenyzés veszélyes volt." A legrégebbi, a kiállítottak közül egyedüli orrmotoros F1-esre is találó ez a mondat. A Maserati 250F 1954-ből fajtájának az első példánya volt. Vezette Moss és Fangio is. Én az 1957-es verziót rajzoltam le, az szinte ugyanez.
A Concorso d'Eleganzán az autók nem száguldanak, viszont a díjkiosztón saját erőből jutnak el a nagyszínpadra a zsűri elé, így testközelben haladnak el a mellettünk. Mint ez a Porsche 718/2, ami 1960-ban még a Formula 2-ben versenyzett, egy évvel később ment át F1-be. Surtees és von Trips is kormányozta.
Ez a Lotus 21 szintén 1961-ből származik, és Jim Clark versenyzett vele, neve ott virít az ülés mögötti lemezen.
1972-t írunk, a B.R.M. már lemondott komplikált 16-hengeres motorjairól, a P-180-ast már V12-vel építették.
A hatkerekű Tyrell P34-et nem kell bemutatni senkinek. A hét példányból ez volt az ötödik, Ronnie Peterson autója 1977-ből. Most az ex-F1 pilóta, Pierluigi Martini birtokában van, ő is vezeti a képen.
Ez az Alfa Romeo 182 Bruno Giacomelli autója volt 1982-ben. Csupán két pontot tudott vele összevadászni a szezonban.
A McLaren MP4/2B-nek viszont Alain Prost az első világbajnoki címét köszönhette 1985-ben. Turbós Porsche/TAG V6 motor hajtotta.
SPEED MEETS STYLE - THE FLOWERING OF THE SPORTS AND RACING CARS
A másik versenyautós kategória (E) "A sebesség találkozása a stílussal: A sportkocsik és versenyautók virágkora" címet kapta. Ide tartozott ez a hatvansokéves, restaurálatlan Jaguar C-Type, teljes nevén XK 120 Competition Type. Bárhol máshol a fűben keresgélnénk az állunkat meglátva egy ilyet; itt csak egy nyitott autó volt a sok közül.
A Ferrari 750 Monza - a márka történetét felszínesen ismerők számára meglepő módon - egy négyhengeres háromliteres motort hordoz a lángnyelves(!) karosszéria alatt. Ezt a példányt Mike Hawthorne és Alfonso de Portago márki is vezette valaha.
Az Aston Martin DB3S sem egy gyakran látható versenyautó: 1953 és 1955 között 31 példányt építettek belőle.
Gyanúsan szép volt ez a Ferrari 335 Sport, de ekkor még nem gondoltam volna, hogy ez fogja elvinni a fődíjat, a Best of Show-t. Persze elsőre én is Testarossának néztem, pedig ez régebbi, a motorja nem három-, hanem négyliteres és jóval ritkább is: csak négy darab készült belőle. Ebből három maradt fenn, a negyedikben vesztette életét az 1957-es Mille Miglián a korábban már emlegetett Portago márki és a másodpilótája, valamint 9 néző. A baleset után tiltották be a Mille Migliát.
A 250 GTO nagy favorit volt, de túlságosan nyilvánvaló lett volna győztesnek. Hiába a világ legdrágább autója, és hiába kapott ez a példány svéd nemzeti színeket 1963-ban második tulajdonosától, egy svéd autóversenyzőtől, a Villa d'Estén még ennél is különlegesebb autók szoktak nyerni.
Porsche 904 - gondoltam, amikor megláttam. Carrera GTS - olvastam a táblán. Persze, egy és ugyanaz. Pont úgy veszítette el a számát, ahogy a 901-ből 911 lett - a Peugeot szólt a németeknek, hogy a középső nullás háromszámjegyes típusjelzést nem kellene erőltetniük. Ez a példány utcai használatra alkalmas autó, nem mellesleg 1964-ben kategóriagyőztes a Le Mans-i 24-óráson. Amikor a sziluettjét rajzoltam, nem reméltem, hogy alig két évet kell csak várnom, hogy élőben láthassak egyet.
Az Abarth 2000 Sport SE 010 egy érdekes csővázas sport prototípus a '60-as évek végéről. Azok közül egy szép darab, mégis úgy érzem, egy kissé kilógott ebből a társaságból.
NEW WORLD, NEW IDEAS - THE STORY OF THE GT
A D-osztályban a GT-k történetét idézték fel: "Új világ, új ötletek" mottóval. A legtestesebb képviselőjük ez a Bentley MK VI 1949-ből. Alumínium karosszériáját H. J. Mulliner készítette, és bálnamérete ellenére Lightweight Coupénak nevezték. Három példányban készült ebben a változatban.
Elsőre blikkre nem mondtam volna meg, hogy mit látok. A 212 Export egy kis lökettérfogatú, 2,6 literes V12-vel hajtott Ferrari. Michelotti tervezte, Vignale építette. Összesen 28 darabot. Ebből kettő volt Cabriolet. Ebből egy itt volt. Mellette egy...
... 1953-as Fiat(!) áll, az "Otto Vu". De milyen 8V!
Ez a 8V szintén Michelotti-Vignale munkája, összesen 13-at építettek, de annyiban egyedinek tekinthető, hogy nem készült két egyforma belőle.
További trükkös autók jönnek a D-osztályból. A hátsó szürke és piros páros talán könnyebb feladvány, de mi ez az előtérben álló szintén szürke és piros duó?
Innen talán már felismerhető, hogy Jaguart látunk. Igen, ez egy XK 120 SE, de a karosszériája Battista "Pinin" Farina munkája 1954-ből. Az amerikai Jaguar importőr rendelte, mivel az 1948 óta gyártott XK formáját elavultnak találta. Egyedi darab. A háttérben álló piros orrmotorosra van már tipp?
Ebből a szögből talán már nehezebb Ferrarinak nézni, és a hűtőmaszk rácsozatára is beugrik valami. Igen, ez egy Corvette! Azért olyan olaszos a forma, mert Scaglieti készítette a karosszériát 1959-ben. A megrendelő pedig nem más volt, mint Caroll Shelby, akinek ez volt az első kísérlete saját sportkocsi létrehozására. Hármat el is adott volna belőle, de sajnos az első "Sca'vette" elkészülte után a GM elgáncsolta a projektet.
Idén nagyon sok Ferrari szerepelt a szépségversenyen, köztük ez az 1960-as évjáratú 250 GT Berlinetta SWB. 1959 és 1962 között 158 darabot gyártottak belőle, így itt nem is tűnne túlságosan különlegesnek. Úgy viszont már igen, ha tudjuk, hogy ez a darab azon tíz példány egyike, amelyik bár a Competizione változat több tulajdonságát megkapta, alu- helyett acélkarosszériába öltöztették Scaglieti műhelyében.
Alfa Romeo 33/2 Stradale. Amikor meghallottam, hogy lesz belőle egy a Villa d'Estén, nem csak én gondoltam esélytelen favoritnak. A 250 GTO-hoz hasonlóan ez is túlságosan kézenfekvő választás lett volna. A 39 hüvelyk magas (a Ford GT40-nél eggyel laposabb) 680 kg-s testet a két ülés mögé beépített, kétliteres V8-as motor 230 lóereje mozgatta, és piszok drága volt. A tizennyolc vázból ötöt különféle karosszériaépítők kaptak (egyikükből lett a Bertone Carabo), így egy 33 Stradaléval összefutni az Alfa Romeo múzeumán kívül elég ritkán sikerül.
THE TITANS - DIRT, DUST AND DANGER
Az A-osztály neve "Titánok", mottója "Kosz, por és veszély" volt. Ide soroltak egy Isotta Fraschini FENC-et 1909-ből. A Tipo FE versenyautó utcai (Non Competizione) változatának négyhengeres, 1,3-as motorja 17 lóerőt tudott. Nem tudom, hogy mennyire volt veszélyes gép, de port és mocskot bőven kaphattak az utasai. A háttérben álló vajszínű-piros 1925-ös Bugatti 35 90 lóerejével már inkább veszélyes lehetett. Két literből kihozni ekkora teljesítményt nem volt megszokott akkoriban. Pro tipp látogatóknak: érdemes a délutáni zárásig maradni, akkor a legtöbb autó a képbe bemászkáló emberek nélkül is fotózható.
Ebbe az osztályba két Alfa Romeo is jutott. A piros egy 1930-as 6C 1750 Gran Sport volt, 102 lóerővel és közel 170km/h végsebességgel. Mondom 1930-ban!
A 6C mellett egy 8C 2300 Monza állt, három évvel későbbről, kettővel több hengerrel, 2,3-as motorral és 178 lóerővel. Nyertek vele néhány versenyt.
Még egy Bugatti. A Type 59 1934-es modell, René Dreyfus ezzel a példánnyal nyerte meg a Belga Nagydíjat. Összesen nyolc készült belőle.
A harmincas években Donald Healey a Triumph technikai igazgatója volt, emellett pedig a kor egyik legjobb, legsikeresebb versenyautójával, egy saját Alfa Romeo 8C 2300-zal versenyzett. Szeretett volna egy hasonlóan sikeres brit autót építeni, ez lett a Triumph Dolomite 8 1934-ben. A következő két évben indult vele a Monte Carlo Rally-n: 1935-ben balesetet szenvedett, egy évvel később a helyreállított autóval 8. lett. A magas költségek miatt csak három darab Dolomite 8 készült el, közülük ez az egy, amit a Triumph gyárában szereltek össze.
Az 1936-os Lagonda LG45 Rapide 1937-ben a Le Mans-i 24-órás futamon versenyzett. Októberben a Brooklands pályán első brit autóként futotta meg a 100 mérföld/órás tempót - utcai konfigurációban.
SHAPED BY THE WIND - GRANDES ROUTIÉRES OF THE ART DECO ERA
Egyik kedvenc osztályom, a C az art deco éra "szél formálta" nagy mérföldköveit mutatta be, a katalógus szerint mindössze öt autóval. Ezekből csak négyről találok fotókat. Vagy sikerült elmennem egy hatalmas Rolls-Royce mellett, úgy, hogy nem is néztem rá, vagy a Phantom II Continental mégsem tudott eljönni. A Lancia Asturia Serie III viszont igen, és meg is mutatta, miről szól ez a kategória. 82 éves, restaurálatlan, egy a hatból, amit (a még külön írt nevű) Pinin Farina karosszált egy Lancia kereskedő megbízásából.
Bugattik mindenütt! 1937-ből származik ez az 57 Atalante. Nem tévesztendő össze az hiper-ritka Atlantic Coupéval. Ebből 17 darab készült rövid, 33 hosszú tengelytávval. Képen egy az utóbbiak közül.
A kék fényezésű, piros bőrbelsővel ellátott Bentley 4¼ Litre modellt 1937-ben rendelte a viszonylag kevés híres német karosszériaépítő cég egyikétől, Ermann & Rossitól az Oppenheim bankárcsalád sarja, Harold báró, aki a bankárkodás mellett híres operaénekes is volt.
Még egy Bugatti 57-est látunk, 1938-as modell, karosszériája a D'leteresn belga műhely munkája. Ebből sincs több, csak ez, amit itt állt.
FROM MANHATTAN TO MAYFAIR - THE GOLDEN AGE OF MOTORING OPULENCE
A Class-B címe így hangzott: "Manhattantől Mayfairig: Az autózás gazdagságának aranykora". Ide a huszas-harmicas évek legluxusabb luxusautóit fújta össze a szél. A Bentley 4½ Litre csak a bemelegítés. A gyártó utolsó önálló évei egyikében, 1928-ban készült Jarvis műhelyében, Torpedo karosszériával.
Az 1929-ből származó Isotta Fraschini Tipo 8A SS nyilvánvalóbb magyarázat az öreg FENC-nél, hogy miért tartják a márkát az olasz Rolls-Royce-nak.
Nem, egyáltalán nem hűtőmaszk tetején trónoló szoborra céloztam. Illetve a fényképezőgéppel igen.
Tegyünk is mellé egy Rolls-Royce Phantomot ugyancsak 1929-ből. Az britek amerikai partnere, Brewster karosszálta. Kivel ne fordult már elő, hogy autóépítés közben króm helyett véletlenül aranyhoz nyúl? A tíz ilyen felépítményű autóból Brewster is mindössze ennél az egynél követte el ezt a bakit.
Nem hittem volna, hogy az egyik kedvencem egy Cadillac lesz. Tudtam, hogy az amerikaiak szereltek a elsőként V16-os motort személyautóba, de azt nem, hogy egy ilyen gyönyörű darabban fogom először meglátni. Külön galériát érdemel! A 3000-nél is több Cadillac V-16-ból csak 105 roadster készült, úgy tartják, 10 maradt fenn belőlük. Ezt 1930-ban, a Wall Street összeomlása után fél évvel rendelte egy amerikai feltaláló, rádiógyáros milliomos, Artur Atwater Kent.
Nem kevésbé volt impozáns látvány az 1932-es Packard Standard Eight sem. Sport Pheaton kialakítású karosszériáját kivételesen nem külsős cégnél építették. 2016-ban került a harmadik(!) tulajdonosához.
1933, Rolls-Royce Phantom II, Brewster-féle karosszéria. Vitatott, hogy kettő, vagy négy darab készült belőle. Micsoda fejetlenség!
Mi került egy Mercedes-Benz 540 K-n közel háromszor annyiba, mint egy Caddilac V-16? Nem tudom. Az 1937-es piros Cabriolet A 2007-ig Bernie Ecclestone gyűjteményébe tartozott, most Ion Tiriac, korábbi profi teniszezőé.
80 YEARS OF AUTOMOTIVE ARCHEOLOGY
Az F-osztály "80 év autós ásatásai" mottója olyan restaurálatlan autókat fogott össze, mint ez az 1913-as SCAT 25/35 HP. A torinói gyártó a négy Ceirano fivér cége volt (Societa Ceirano Automobili Torino). Ez az autó 104 évig az első tulajdonosa és leszármazottai tulajdonában állt, tavaly kapott egy állapotmegőrző felújítást. Érdekessége a sűrített levegős önindító.
Mivel a 34 legyártott Fiat Otto Vu versenyautónak készült, megviselte őket a használat, így többségüket már alaposan felújították. Ezt a türkizkék példányt 1954-ből viszont egyáltalán nem.
A Fiat 500 Spiaggia kereken hatvan éves. Mario Felice Boano (aki a Ferrari 250 GTO formáiért is felelős) tervezte a kis homokfutót, amiből kettő(!) darab készült két hipergazdag férfi, Aristotle Onassis és Giovanni Agnelli számára. Ez az autót Agnelli 1973-ig vezette, felújítást azóta sem kapott.
Nagy kedvencem az Iso Grifo, de itt egy ilyen autó is beleszürkül a mezőnybe. A sárga példány első tulaja Pietro La Fauci, "Szicília Téglakirálya" nagyon vigyázott rá, kevesebb mint 35 ezer kilométert tett bele 39 év alatt. Ezek után a második tulajdonos morális kötelességének tartja eredeti állapotban megőrizni a gépet.
Íme a Miura SV, ami ezen a rendezvényen csak azért számított különlegesnek, mert egy 30 éves garázsban álldogálás után nem komplett restaurálást kapott, hanem egy csak egy állapotmegőrző kezelést. Így is lőttem róla harmincnál több fotót.
HOLLYWOOD ON THE LAKE - STARS OF THE SILVER SCREEN
A végére hagytam a "Hollywood on the Lake" mottót megtestesítő G-kategória autóit, a filmes kötődésű gépeket. Az 1939-es Delage D8-120 már a Dalehaye-korszakban készült, kettőt küldtek belőle a New York-i világkiállításra. Egyikük, a Cernobbióban kiállított autó 1951-ben szerepelt Gene Kelly-vel az Egy amerikai Párizsban című musicalben.
Még egy Cadillac, ami meg tudott lepni, és kedvenceim közé került. A Petersen Autómúzeum hozta el a tóhoz ezt a Series 62-t, kétüléses(!) kupé karosszériája Ghiát dícséri. Kettő ilyen autó készült, ez a dupla fényszórós változat. Korának leggazdagabb embere, Aly Khan herceg ajándékozta meg vele válása után exét, Rita Hayworth-t 1953-ban.
A főszponzor idén is bejuttatott egy 507-est a mezőnybe. Ezt az 1958-as roadstert Elvis Presley vette 1963-ban Ursula Andressnek, akivel együtt szerepelt az Acapulco-i kaland című filmben. Később George Barris, Hollywood autó(át)építő vásárolta meg a színésznőtől, neki köszönhető a fura első lökhárító.
James Bond 1964-es DB5-ösét a kémfilmek, és az autók rajongói egyaránt jól ismerik. Hat eredeti James Bond DB5 létezik, de a legtöbb nincs felszerelve kütyükkel, olyan felvételekhez használták őket, amelyeknél nem volt szükség rájuk, vagy csak a filmet promózták velük. Sean Connery ezek közül személyesen kettőt vezetett a Goldfingerben és a Tűzgolyóban, egyikük itt állt előttünk.
Igen, ez a DB5 tele van tömve a Q részlegének fejlesztéseivel!
A Ferrari 500 Superfast kétszer annyiba került, mint kora olcsóbb Ferrarijai, de ez volt egyúttal a leggyorsabb utcai autó is. Két sorozatban összesen 36 készült belőle, ez itt az első széria utolsó, 25. darabja. Pininfarina standjának fénypontja volt 1965-ben a londoni Earls Court Motor Show-n. Filmes vonatkozását első tulajdonsának, a Rózsaszín Párducból ismert Closeau felügyelőnek, Peter Sellersnek köszönheti.
Utolsónak hagytam az abszolút sztárt, Bertone Stratos Zero prototípusát. A Moonwalker autós szereplőjét lehetetlen volt úgy megközelíteni, hogy ne állt volna tömeg körülötte. Azért az 1970-es "autót" sikerült lekapni nyitva...
...és tankolás közben (a háttérben Valentino Balboni, legendás Lamborghini tesztpilótával).
Láttuk a visszapillantó tükrét(!) és a műszerfalát (hello Tesla!).
Tolták a (feltehetően a tulajhoz köthető) látogatók.
De ment saját erőből is.
Karnyújtásnyi távolságban. A háttérben, a SCAT sárvédőjén támaszkodó úrról nem kell semmi rosszat feltételezni, éppen kurblizza az autót. Nem egészen értem miért, hiszen pneumatikus önindítót írtak.
CONCEPT CARS
A mezőnnyel végeztünk, de még jönnek a modern tanulmányok, egyedi autók. A Genesis Essentia Concept elektromos hajtású, New York-i autószalonon mutatkozott be pár hónapja.
A tanulmányautók is saját erőből mozogtak a látogatók sorfalai között. A Sibylla a GFG Style és Giorgetto Giurgiaro stúdiójának közreműködéséből született, tavasszal láthattuk Genfben. Természetesen ez is elektromos.
Lenyűgözően szép lett a Mazda Vision Coupe tanulmánya a tavalyi tokiói autókiállításról. Nem találtam információt arról, hogy mi van a motorháztető alatt, de hangja nem nagyon volt.
A végére hagytam a kedvencemet, a csak pár nappal korábban bemutatott, kicsit retro vonalvezetésű egyedi Ferrari SP38-at.
Hátulról is érdemes volt megnézni.
Akit elriaszt a tömeg, az érkezzen korán, maradjon sokáig, és keresse a kevésbé népszerű autókat,
vagy menjen rá a részletekre!
Kifelé menet még vetettünk egy pillantást az i8-találkozó tucatnyi Spyderére.
Végigszaladtunk a kiállított 30 motorkerékpár között.
De ezeket már egyesével végigfotózni sem volt energiám. A BMW Concept 9cento Bike-ot azért lekaptam.
Páratlan években aukció is van, 50-60 ritka és drága autóval. Tavaly láttunk sok érdekességet az F40-től a Countachon át a P1 GTR-ig. Idén ez nem volt, de jövőre visszatérünk.
További, részletes galériákta találhattok a SilhouetteHistory Facebook oldalán (like!) az Instagramján (follow!) pedig exkluzív best of képeket.
Ugyanezek a képek pedig nagyban megnézhetők az Indafotó galériámban.
Ződ2000 · http://egzostive.com 2018.06.08. 00:19:06
Ződ2000 · http://egzostive.com 2018.06.08. 07:57:43
Szerintem az eddig túlélt M1-esek, most már jó kezekben maradnak.
Ződ2000 · http://egzostive.com 2018.06.08. 07:59:15
Hammer · http://car-pencil-etc.blog.hu/ 2018.06.08. 08:30:08
Délután viszont érdemes a végéig maradni (17:30) akkor már ritkul a tömeg, igaz az autók egy részével elindulnak körbeautózni Cernobbiót.
Még egy jó idősáv van, amikor kezdenek a tribün elé vonulni az autókkal. Ilyenkor a nép átvonul oda (és csak töredékének jut hely), a mező szinte kiürül. Persze nem a Stratos körül vagy a GTO körül, azokat ilyenkor is körüldongják.
Ződ2000 · http://egzostive.com 2018.06.08. 09:18:35
Persze ez nem annyira rangos mint a como-i, meg nézem az időjárás-előrejelzést is.
Hammer · http://car-pencil-etc.blog.hu/ 2018.06.08. 09:38:06
Ződ2000 · http://egzostive.com 2018.06.08. 10:07:11
Én még csak ismerkedem ezzel a web 2.0 jelenséggel :)