Lelövöm a poént már a címben: igen, mégiscsak Saabot vettem. Aki kattint, megtudja, miért és hogyan.

Ott tartottunk, hogy vártunk egy jó Camry-re, a többi japán alternatívát kizártam, vagy eszembe sem jutott. Az OG-ra már megvolt a vevő, két dolog miatt nem kaphatta meg: nem volt meg az utód, illetve a megadott árba még beletartozott egy kormányműfelújítás, és ahhoz vártam alkatrészre. Amikor Laci bácsi, az érdi Saab-guru megszerezte, elvittem hozzá a gépet a műtétre.

Laci bácsi is tudta már egy ideje, hogy az OG helyett V6-os Camry-t keresek, és nem találok, így megkérdezte, miért nem veszek egy 9-5 Griffint? Pont van nála egy eladó kilencéves, aminek elég jól ismeri a - szimpatikus - történetét, és most végezett el rajta egy közepesen nagy karbantartást (vezérlés, motortartóbak). Érdekel-e?

Hát, hogy a fenébe ne érdekelt volna! Viszont olvasom én a Saab fórumot, és az újabb, GM-modellekel szemben erős fenntartásaim vannak. Pont a 9-5 szervízigénye miatt kezdtünk Camryt keresni. De mégiscsak Saab. Nem kell megszokni, mert beleülök, és otthon érzem magam. És erős, és jól felszerelt is. Amikor felvetettem az ötletet otthon, minden családtagnak kisimultak a ráncok a homlokán, úgyhogy amikor mentem Érdre az kormányműben újbatett OG-ért, ki is próbáltam. Rövid, de meggyőző menetpróba volt.

A 9-5-öt nem kellett bemutatni, de más szemmel néz az ember egy bevásárolni kiszemelt használt autót, mint egy klubtalálkozón, az importőr által próbára bocsátott újat. A beltér otthonos, és a korábban látott (elvileg) valamivel kevesebbet futott Camrykhez képest nagyon egyben van. A karosszéria körben apró karcokkal, benyomódásokkal terhelt: ezek a tipikus parkolósérülések, akárcsak a járdaszegély által kissé leamortizált első lökhárító, és törött fél ködfényszóró. Egye fene, ezek szépséghibák, ennél nagyobb baja sose legyen, és majd ezeket is orvosoljuk idővel.

A 200 lóerős, 330 Nm-es V6-os nem egy túlhúzott motor, más gyártók turbó nélkül is kivesznek ekkora teljesítményt egy háromliteres motorból. Viszont pont emiatt mondják ezt a 9-5 egyik legtartósabb motorjának. Persze lehet fanyalogni, hogy ez csak egy Opel motor, de a svédek alaposan átgyúrták. Például rátették a világ egyetlen aszimmetrikusan hajtott turbóját: a meghajtóturbinát csak az első hengersor kipufogógáza forgatja, az intercooleren átpréselt töltőlevegőt viszont mind a hat henger megkapja. Aztán ott a híres-hírhedt direkt gyújtás is. (Aminek a vezérlője kötelező, és sajnos nem olcsó tartalékalkatrész minden Saabnál a 9000 óta).

De mire elég ez egy több mint másfél tonnás testben? Gyakorlatilag mindenre. A négyfokozatú automata váltón keresztül finoman gyorsítja az autót, erősebben odalépve viszont megy, mint a távirat. A sport (egyesek szerint "siet") gombot benyomva még agilisebb, magasabb fordulatnál kapcsol feljebb, kisebb pedáltaposásra kapcsol vissza. És mindezt nagyon kulturáltan, halkan, kellemes V6-os morgás kíséretében. Egyből beleszerettem.

A többi szinte már csak formaság volt, csütörtökön reggel még utoljára körbefotóztam az OG-t, délután a gyerekek is elbúcsúztak tőle, este pedig elhagyta a családot. Másnap elhoztam az új Saab-családtagot, és a hétvégén fel is avattam egy máriapócsi úttal.

Azóta a kapott egy garnitúra nyári gumit Aero-felnivel a rajta lévő télik helyett. Ezen kívül egyelőre csak tankolni kellett bele - kevesebbet, mint az OG-be. Az elmúlt hónapban a szokásosnál több hosszabb utunk volt vele, - például Balatonakalira - és jól teljesítette őket. Elcsépelt szöveg, de nem tudok jobbat: szinte pihentebben szállok ki belőle pár óra vezetés után, mint ahogy beszálltam.

A Camryt hirdetések linkje pedig még kinn van a böngészőm toolbarján, néha még rá-rákattanok. Azóta befutott kettő ígéretes V6-os is, de nem bánom, hogy már nem érdekelnek. Azt hiszem, itt az ideje törölni azt a shortcutot...